Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 20. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1894-1904. é.n., Révai kiadás (Révai Nyomda, Bp.), 7134 p. (összesített oldalszám)
Szerző által aláírt példány. 25 kötet a Jókai Mór összes művei sorozatból. Nemzeti díszkiadás. Közrebocsátja a Jókai Mór ötven éves írói jubileuma alkalmából alakult bizottság.
Az I. kötetben a címlapkép alatt a szerző, Jókai Mór jól olvasható aláírása látható.

1. kötet: Erdély aranykora. Regény. Az előlap előtti lapon tollal írt számjelzések láthatóak. Bp., 1894, 282 p. + [1] p. + [1] t.: ill.
8. kötet: Hétköznapok. Regény. Bp., 1894, 270 p. + [1] p.
18. kötet: Szomoru napok. Regény. Bp., 1894, 219 p. + [1] p.
20. kötet: Délvirágok/Óceánia. Bp., 1894, 290 p. + [1] p.
21. kötet: Hangok a vihar után. Bp., 1895, 258 p. + [1] p.
22. kötet: Vadon virágai. Az egyik lap sarka hiányos, valamint az előlapon tulajdonosi bejegyzés látható. Bp., 1895, 254 p. + [1] p.
23. kötet: Erdélyei képek. Bp., 1895, 207 p. + [1] p.
36. kötet: A magyar előidőkből. / Egy asszonyi hajszál. Bp., 1895, 314 p. + [1] p.
38. kötet: Szinművek I. Bp., 1895, 434 p. + [1] p.
39. kötet: Szinművek II. Bp., 1895, 352 p. + [1] p.
56. kötet: A damokosok. Regényes történet. Bp., 1896, 194 p. + [1] p.
58. kötet: Targallya. Bp., 1896, 204 p. + [1] p.
67. kötet: Szeretve mind a vérpadig I. Az egyik lap sarka hiányos. Bp., 1897, 347 p.
68. kötet: Szeretve mind a vérpadig II. A gerinc sérült és a sorozatcímlapja hiányzik. Bp., 1904, 239 p.
69. kötet: Még egy csokrot. Elbeszélések. Bp., 1897, 222 p. + [1] p.
70. kötet: Egy játékos, a ki nyer. Regény. Bp., 1897, 219 p. + [1] p.
74. kötet: A kis királyok I. Regény. Bp., 1897, 303 p.
75. kötet: A kis királyok II. Regény. Bp., 1897, 276 p.
86. kötet: A fekete vér. Regény. / Lenczi Fráter. Regény. Bp., 1898, 273 p. + [2] p.
89. kötet: Magnéta. Regény. / Tégy jót. Bp., 1898, 245 p. + [2] p.
91. kötet: Napraforgók. Ujabb beszélyek. Bp., 1898, 227 p. + [1] p.
94. kötet: A Barátfalvi Lévita. / Ujabb elbeszélések. Bp., 1898, 319 p. + [1] p.
95. kötet: Levente. / Utazás egy sirdomb körül. Bp., 1898, 293 p. + [2] p.
96. kötet: Életemből I. Igaz történetek, örök emlékek, humor, utleirás. Bp., 1898, 435 p.
97. kötet: Életemből II. Igaz történetek, örök emlékek, humor, utleirás. Bp., 1898, 460 p.

Nem teljes sorozat. Hiányzik a 2-7., 9-17., 19., 24-35., 37., 40-55., 57., 59-66., 71-73., 76-85., 87-88., 90., 92-93., 98-100. kötet. Egy fekete-fehér, a szerzőt ábrázoló portréval, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Nyomattak a Franklin-Társulat Nyomdájában. A köteteket kötötte Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézet, Budapesten.
Kiadói egészvászon Gottermayer sorozatkötésben lévő kötetek, aranyozott feliratozású, díszes címfedéllel, aranyozott feliratozású, gazdagon díszített, néhány kötet esetében javított könyvgerinccel és kötészetileg belülről megerősített kivitelben, színes, mintás, kiadói előzéklapokkal, néhány foltos lappal (86. és 96. kötet estében nedvességtől), hátlapon a kötészet feltüntetésével.
A kötetek szerzője, Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) író, újságíró, politikus, a Márciusi Ifjak" egyike. Első regényének a "Hétköznapok"-nak a sikere után az írásnak szentelte az egész életét. A "Pesti Füzetek", majd az "Életképek" szerkesztője. Az "Életképek" az idők folyamán egyértelműen politikai lappá alakul át. Jókai ebben cikkeivel a nemzeti politikát támogatja a "Szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméjének jegyében. Az "Életképek" után a "Pesti Hírlap" szerkesztését vállalta el, majd megindította az "Esti Lapokat", a radikálisok főorgánumát. A forradalom bukása után Jókai tevékenységét többnyire a "Vasárnapi Újságnak" szentelte, ami ugyan eszmeiségben megegyezett a nagy író gondolataival, de a lapnak politikai okokból a szerkesztője nem lehetett. A 19. századi magyar irodalom rendkívüli népszerűséget elérő, nagy regényírója gazdag és tartalmas életművet hagyott hátra. Regényeinek befogadását, értelmezését a keletkezésüktől az utóbbi évtizedekig a realista és a romantikus stílus kettőssége határozta meg, e két irodalmi stílus ötvözése tette Jókait "a magyar nemzet íróóriásává"."