Múzeum Antikvárium

Fair Partner ✔
75. tétel 1 téma No. 24. | Dedikáltak.

Matei Călinescu (1934 – 2009) román író, irodalomkritikus autográf, datált aláírásával (Budapest, 1972.)

Matei Călinescu a kortárs román irodalom talán legjelentősebb alakja volt, akinek nevét a magyar olvasók elsöprő többsége még csak nem is hallotta. 1969-ben megjelenő első regényét, a Zacharias Lichter élete és nézeteit az önmagát még szabadnak képzelgő irodalmi nyilvánosság méltányolta, kitüntették érte. 1973-ban azonban, két évvel Ceauşescu kínai látogatása s az azt követő román kultúrforradalom után Călinescu egy nyugati útjáról nem tért vissza hazájába. Irodalomtudományi felkészültségének és jó angol tudásának köszönhetően nyugaton is hamar megtalálja a helyét. A bloomingtoni Indiana Egyetem irodalomtudományi tanszékének lesz a tanára (egy ideig Szegedy- Maszák Mihállyal együtt). A román kultúrával való kapcsolata természetesen az emigrációban sem szünetel. M. portréja című, az ezredforduló táján született regénye egészen sajátos értelemben vett tényirodalom, nonfikció. A kortárs román irodalom egyik, ha nem a legjelentősebb alkotása. Az autizmus kortörténet ábrázolásával úgy emelkedik fölébe a nyersanyagként használt tényanyagnak, hogy a tragikus sorsú gyerek (és apa) sorsában az egész modern-posztmodern emberiség tragikus létállapotát képes páratlan erővel felvázolni. (Bíró Bélának az Új Magyar Szó, 2009. júliusi számában megjelent Călinescu nekrológjának felhasználásával)

Bukarest, 1971. Kriterion. 161, [2] p.

Kiadói kartonkötésben, eredeti védőborítóval.