198. tétel
Cicero, Marcus Tullius: M. Tullii Ciceronis: Familiarum Epistolarum libri XVI... 1568. [Videóval]
Venetiis, 1568. Apud Ioannem Mariam Bonellum. [6], 257 p. [minden második oldal számozott].
Hozzá kötve:
Cicero, M. T.: Ciceronis De Officiis Libri III.Cato maior, vel de Senectute [Cato Maior az öregségről], Laelius, vel de Amictia [Laelius a barátságról], Paradoxa Stoicorum fex [Sztoikus paradoxonok]: Cum Petri Marsi, Francisci Maturantii, Omniboni...
Venetiis, 1568. Apud Ioannem Mariam Bonellum. [8], 221 p. [minden második oldal számozott].
Hozzá kötve:
Cicero, M. T.: M. Tulii Ciceronis: Rhetoricorum ad Herennium [Retorika Herennius számára] Libri Quatuor. Alias, Ars noua, siue Noua Rhetorica. Rhetoricorum De Inventione Libri Duo.
Venetiis, 1554. Apud Hieronymum Scotum. [10], 137 p. [minden második oldal számozott]. 33 cm. Folio.
Korabeli, négy bordára fűzött, vaknyomásos, disznóbőr kötésben, a képeken látható állapotban. Számtalan fametszetű iniciáléval. A kötéstáblákon reneszánsz stílusú görgetéssel préselt díszítések, növényornamentikával keretezett, több mezőre osztott táblán. Középen nőalak, alatta Idézet a 144. zsoltárból. Körülötte jelenetek Jézus életéből, alattuk bibliai idézetek: (“Íme az én fiam”, “Íme az Isten báránya”, valamint a szállóigévé vált mondat, amit Martin Luther mondott a halálos ágyán: “Holtomban halálod leszek”). Az egyik képmezőben N. S. monogram. A kötésen G. B. monogram az 1570-es évszámmal. A címlapon allegórikus fametszet (Minerva sisakban, ládzsával, pajzsal lovagol egy oroszlán hátán, körülötte négy angyal, növényornamentika. Alatta Z. M. B. V. monogram. A címlapon szöveget nem érintő hiány, tulajdonosi névbejegyzések. Néhány lapon kis méretű halvány vízfolt, tintás aláhúzás. Poss.: Radnótfájai Nagy Zsigmond.
Cicero három művének kolligátuma. Az első az általa és neki írt levelek gyűjteménye. A második három művét tartalmazza: Az öregségről, A barátságról és a Sztoikus paradoxonokat. A harmadik: Rhetoricorum ad Herennium (Gaius Herenniusnak ajánlott) szónoklattan könyv a világ első e témában írt műve. Kr. e. 80 körül íródhatott, a középkorban és a reneszánsz idejében is nagyon népszerű volt. Kitér a beszédek betanulására, a szónok testtartására, gesztusrendszerére, a beszédek felépítésére, szerkezetére, a vitákban előforduló helyzetek és azok kezelésének módszereire.
Tekintse meg videón!