Szőnyi's Antique Book Shop

Fair Partner ✔
61. árverés

Kézirat! Címe a gerincen olvasható, külön címlapja nincs. Az előzéklapokat leszámítva 2 számozatlan oldal + 781 számozott oldal + 8 számozatlan oldal tartalomjegyzék + hat számozatlan oldal terjedelmű. A 91–92., 102–104., 143–144., 249–250., 361–362. és 552–554. számozott oldalak üresek. A kötetes kézirat egységesen latin nyelvű, több másoló írása, szépen olvasható, 18. századi kurzív írással, javítások nélkül.
A Királyi Táblán (a királyi kúria egyik bíróságán) 1754 február közepéig zajló vagy lezárt 62 per iratanyagának (pertestének) kivonatai teljes szövegű másolatokban. A részint a királyi táblán kezdett, részint alsóbb bíróságoktól (szabad királyi városoktól, megyei vagy báni ítélőszékről) fellebbezett perek addigi perfolyamát, valamint a Királyi Tábla bírósági intézkedéseit, határozatát perenként ismertetik. Az egyes perek folytatólagosan, de tartalmilag, formailag és időrendileg is teljesen vegyesen vannak összemásolva. Az egyes pertestek az addigi tárgyalások, az alperesek és felperesek érveinek és bemutatott bizonyítékainak kivonatos tartalmi ismertetését („Species facti cum extractus allegationum” címmel) végül a Királyi Tábla határozatait („Deliberatum est” címmel) tartalmazzák, utóbbi esetben a dátumot a másoláskor sok esetben elhagyták. Tartalmilag vegyes, zömmel polgári peres (birtokügyek, örökségi ügyek, adósságok és zálogügyek), kisebb részt büntetőügyeket (gyilkosság, rablás) tartalmaz, Erdélyt kivéve, de Horvát-Szlavónországot beleértve a Magyar Királyság egész területéről Máramarostól Békésig és Pozsonytól Tolnáig. A volt hódoltsági területek alulreprezentáltak, a perek jelentős része a Nyugat-Dunántúl és a Nyugati-Felvidék, a mai Nyugat-Szlovákia térségéhez kötődik, a városok közül Trencsén és Pozsony szabad királyi városok polgárai bukkanak fel. A peres felek zömmel a főnemesek, főpapok és a földbirtokos középnemesség, kisebb részt egyes egyházi testületek (váci és vasvári káptalan, pálosok, jezsuita rendházak) köréből kerülnek ki. A tárgyalt perek tartalmilag zömmel a 18. század első harmadában (1610-es évektől az 1640-es évekig) folytak, de több esetben a 16–17. század fordulóján kezdődtek, a perek során bemutatott és csupán tartalmilag röviden említett okleveles bizonyítékok pedig esetenként egészen a 15. század utolsó harmadáig nyúlnak vissza. A kötet végén Elencus extractuum tabularium címmel tartalomjegyzék az al- és felperesek, ill. a per tárgyának, jellegének rövid megjelölésével.
A számozatlan harmadik előzéklapon possessorbejegyzés: Nicolai Zeke.
Petőházi ifj. Zeke Miklós Kőszegen, a Dunántúli Kerületi Táblánál gyakornokoskodott 1786–1787 során. A másolatok összerendezése gyakorlati, önképzési céllal valószínűleg hozzá kötődik. A tartalomjegyzék és az oldalszámozás kézírása ugyanis egyező, és e bejegyzés kezére hasonlít, a könyvtest körbevágása és bekötése ez utáni. A leggyakrabban előforduló vízjel a szökellő szarvas (Wallner János György lékai papírmalma, hasonló változatai adatoltak az 1770-es években, Digitális Magyar Vízjel Adatbank 2267., 2277. sz.) A kötet Zeke halálát követően kerülhetett Kacskovics tulajdonába. A kézirat kiváló betekintést nyújt a Királyi Tábla 18. század közepi működésébe, válogatott csokrot kínálva a jogesetek mellett a pereskedők stratégiájinak, a perek dinamikájának megismeréséhez. A tétel szakértő leírását dr. Lakatos Bálint történésznek köszönjük.
Dúsan aranyozott, bordázott gerincű, korabeli egészbőr-kötésben, pirosra festett lapszélekkel, szép állapotban. 355 mm.