Darabanth Auktionshaus

Fair Partner ✔
477. Gyorsárverés

Felséges Első Ferentz Austriai császár, Magyar, és Cseh Ország koronás királyától Posony szabad királyi városába 1825-dik esztendőben, Szent-Mihály havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének Jegyző-könyve, melly eredetképpen magyar nyelven íratott, és az ország gyűlésének fő vigyázása alatt hitelesen deák nyelvre fordítatott. Harmadik darab. (Diarium Comitiorum Regni Hungariae a serenissimo, ac potentissimo Imperatore, Hungariae, et Bohemiae Rege Francisco Primo in liberam, av regiam civitatem Posoniensem in diem 11-mam Septembris anni 1825. Tomus tertius.)Posonyban, 1825-1826. Belnay örököseinek betüivel. 775 + [1] p. Folio.Az első reformországgyűlés harmadik félévének magyar és latin nyelvű jegyzőkönyve. -A történelmi emlékezetében első reformországgyűlésként élő rendi gyűlést 1825. szeptember 11-ére hívta össze az uralkodó, döntően adómegajánlási célokkal, valamint a rendek gravamenjeinek (sérelmeinek) meghallgatása céljából. Az országgyűlés két éven át, 1825 szeptemberétől 1827. augusztus 18-ig ülésezett, összesen 271 ülésre került sor. Jóllehet a gyűlés maga a közemlékezetben Széchenyi István Akadémia-alapítási felajánlásához kötődik, az ülések többsége a nemes vármegyék rendi sérelmeivel foglalkozott, valódi áttörő eredményt keveset hozott.A gyűlés korántsem csak adózási, közigazgatási és újoncozási kérdéseket tárgyalt, a legváltozatosabb problémák kerültek terítékre. Sok szó esett az úrbéres telken élő nemesek megadóztatásának gyakorlatáról, a termények és a só árának kibírhatatlan emelkedéséről, a papírpénz és az aranypénz becséről, az országgyűlés összehívásának rendszerességéről, a voksolás módjáról, és ismételten, vezérmotívumként a nyomorú nép túladóztatásáról. A viták vég nélküliségét az a gyakorlat okozta, hogy a megyei követek rendszeresen hivatkoztak korábbi országgyűléseken elfogadott, ám a gyakorlatban mégis figyelmen kívül hagyott törvényekre és rendelkezésekre, míg a más gazdasági szerkezetű vármegyék követei a felvetett joghézagot egyáltalán nem találták súlyosnak, helyette viszont más és más ősi és jogos és méltatlanul elfeledett törvényekre hivatkoztak. Önmagában is megálló, jog- és társadalomtörténeti értékű dokumentumunk a kétéves országgyűlés jegyzőkönyvének harmadik része, mely a 111-170. üléseken elhangzottakat örökíti meg (1826. július 7. - 1827. január 10.), kéthasábos, magyar és latin nyelvű szövegoldalakon. Példányunk első leveleinek felső sarkán apró, a szövegtükröt nem érintő hiány.A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés, verzóján könyvtári duplumbélyegzés.Poss: Ernst Lajos. [Ernst Lajos (1872-1937) műgyűjtő, mecénás, a Nemzeti Szalon és az Ernst Múzeum alapítója. Gyűjteményének javát hazai múzeumok vásárolták meg.]Hiányos gerincű, gerincén kézzel feliratozott, enyhén kopott korabeli kartonkötésben, vörös festésű lapszélekkel. Az első kötéstábla jobb felső sarkán apró hiány. Jó példány.