Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 20. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Gyoma, 1948, Kner Izidor, 230 p. + [1] p.
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni által dedikált példány. Radnóti Miklós versei.

Radnóti Miklós (1909–1944) nem élte túl a származása miatti üldöztetést, 1944 novemberében – 8-án vagy 9-én – végezték ki Abda határában. Halának ténye azonban csak 1946 augusztusában lett biztos, amikor holttestét megtalálták, azonosították és exhumálták az abdai tömegsírból, s ekkor került elő a Bori notesz is. Addigra azonban már megjelent a kiadatlan verseit közreadó Tajtékos ég (1946) című kötet, amely Radnóti addig kötetben meg nem jelent költeményeit adta. (Utolsó „igazi” verseskötete az 1938-ban megjelent Meredek út volt, ezt követte még új versekkel a kis füzetnyi Naptár 1942-ben.)
Radnóti költészete az utolsó verseiben teljesedett ki, de ezek megjelenését már nem élhette meg. A Bori notesz darabjai kötetben először az első gyűjteményes kötetben, az 1948-ban kiadott Radnóti Miklós verseiben voltak olvashatók.
Ennek egyik példányát küldte meg Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (1912–2014) karácsonyi ajándékul barátainak, az alábbi kézzel írt kis levélke kíséretében:
 
Drága Kató, Gyulus,
 
nagyon-nagyon szépen köszönöm édes figyelmüket és szép nyugodt karácsonyt kívánok
szeretettel
Fifi
48. XII. 23.
 
A bizalmas, becenéven történt megszólításokból és a hasonló jellegű aláírásból érezhető, hogy Radnótiné és a címzettek közt valódi jó kapcsolat volt, ugyanakkor, mivel magázó formában szól a levél, mégsem tartoztak a legbelsőbb baráti körhöz. Azonosításuk azonban így is lehetséges.
A címzettek: Lukáts Kató és Kaesz Gyula, ketten egy házaspárt alkottak.
Kaesz Gyula (1897–1967) építész, a század egyik legjelentősebb magyar belsőépítésze, bútortervező, grafikus, iparművész-nemzedékek nagy hatású mestere. 1919-től 1952-ig volt az Iparművészeti Iskola/Főiskola tanára, majd 1958-ig rektora is, a nevéhez kötődik az ipari formatervezési tanszék létrehozása. 1935–38 közt szerkesztette A Bútor szakfolyóiratot, és munkatársa volt az Új Építészet és a Tér és Forma című lapoknak is. 1925. december 24-én kötött házasságot Lukáts Katalinnal, azaz Katóval.
Lukáts Kató (1900–1990) grafikusművész volt, az egyik legismertebb és legfoglalkoztatottabb könyvillusztrátor. 1925-ben végzett grafikusként a Magyar Iparművészeti Főiskolán, majd önállóan kezdett dolgozni: reklámgrafikai munkákat, plakátokat, üzleti kártyákat, levélpapírokat, folyóirat címlapokat tervezett, munkásságának külön – érték- és időálló – részét képezik az árucsomagolási tervezései.
A levélíró, Gyarmati Fanni a front átvonulása és Budapest felszabadulása után „1945. február 19-én már munkába állt: Ortutay Gyula, a Magyar Rádió elnöke maga mellé vette elnöki titkárnak. […] 1947-ig dolgozott a Magyar Rádióban. Amikor Ortutay 1947-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter lett, magával vitte, és 1950-ig miniszteri osztálytanácsos beosztásban vezette titkárságát.” (Ferencz Győző: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni életrajza. In: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló. 1935–1946. Sajtó alá rend.: Ferencz Győző és Nagy Zsejke. Bp., 2014. Jaffa. II: 645–650.) Ez utóbbi időszakban jelent meg a gyűjteményes kötet.
A kutatás jelen pillanatban nem tud a Radnóti-házaspár és a Kaesz-házaspár közötti közvetlen kapcsolatról – az viszont bizonyos, hogy ismerték egymást. Ez a megszólításból is látszik, illetve közvetett kapcsolatok nagyon is kimutathatók. Kaesz Gyula például Kner Imrével és Haiman Györggyel volt szoros kapcsolatban, utóbbi 1928–1932 között nála is folytatott grafikai tanulmányokat (és 1938-ban ő tipografizálta a Meredek út című kötetet), Lukáts Kató pedig – aki szintén dolgozott a Kner Nyomdának – 1945 után éppen annak az Ortutay Gyula vezette minisztériumnak az új tankönyveit illusztrálta, ahol Gyarmati Fanni volt az igazgatói titkárnő. (Ezt többek közt Szántó Tibor visszaemlékezéseiből lehet tudni – ő pedig, aki Radnótinak volt Borban rabtársa, ugyanitt végzett könyves munkákat.) És persze ismerhették egymás máshonnan is, a budapesti értelmiségi- és művészvilág jellege szerint.
Az ajándékba küldött könyv is remek, kvalitásos munka. Radnóti származása miatt soha nem vehetett részt a könyvnapok-könyvhetek programjában, az első könyvhétre megjelent kötete a posztumusz Tajtékos ég volt. Az első gyűjteményes kötet, a Radnóti Miklós versei pedig szintén ünnepi, karácsonyi kiadvány volt – a hozzá illő könyvtesttel, melyet a gyomai Kner Nyomda készített. Az első kritikák december 17-én jelentek meg róla, a könyvszakmai lap a „karácsonyi újdonságok” közt regisztrálta-hirdette, mint „a magyar irodalom ünnepét” (Corvina 1948. dec. 24. 2.)
A verseskönyvet a Radnótiék szűkebb baráti köréhez tartozó Trencsényi-Waldapfel Imre (1908–1970) irodalom- és vallástörténész, műfordító rendezte sajtó alá. Szerkesztői „újítása” volt (s ez hagyománnyá is lett), hogy a Tajtékos ég utolsó verseinek sorrendjét megbontotta, és a Töredék után illesztette be az utolsó verseket, a Bori notesz darabjait. A kötet nagy visszhangot kapott, gyakorlatilag minden lapban írtak róla – Radnóti költészete ekkor vált először valóban egészében láthatóvá.
A gyomai nyomdában készült könyv a költőhöz és a korábbi nyomdai hagyományokhoz – így a Meredek úthoz is – méltó kivitelben, keskenyített oldalakon, elegánsan letisztult szedéssel készült. Ez volt a „régi” Kner Nyomda egyik utolsó, „független” kiadványa. Kner Imre (1944), és fia, Mihály (1945) halála után Haiman György lett a családi vállalkozás igazgatója, ő 1948 szeptemberéig vezette a céget, akkor Budapestre költözött. Távozása után rövid ideig Juhász András, majd Varsadán László kapott kinevezést a nyomda élére – utóbbi vezetősége alatt jelent meg a könyv. Egy év múlva pedig államosították a Knert, neve előbb Gyomai Nyomdára változott, és később még az a csúfság is megesett, hogy a békéscsabai (!) Kner nyomda gyomai telephelyének nevezték.
De a Radnóti Miklós versei még a régi időket idézi, tipográfiáját talán még Haiman György készítette. Ezt pedig állami szinten is elismerték. 1949. április 1-jén délben 12 órakor
a kultuszminisztériumban „Ortutay Gyula kultuszminiszter magas kitüntetésben részesített több kiadóvállalatot kiemelkedő és eredményes munkájuk elismeréseképpen”, így például elismerést adott „a Kner kiadóvállalatnak Radnóti Miklós verseskönyvének művészi kiállításban való megjelentetéséért” (Könyvkiadók kitüntetése. Corvina, 1949. ápr. 8. 1.). 
 
 Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, üres hátlappal, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan jó állapotban, kiadói borítófedél nélkül.


A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - irodalomtörténész - munkája.