2025. Sep. 08., Monday
Katalogpräsentation

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 24. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

15-09-2024 20:00

 
409.
tétel

Vasquez, Carl/Weiss, Franz: Buda és Pest Szabad Királyi Városainak tájleirása [Páratlan reformkori térképészeti díszmű eredeti borítóval! Teljes kiadás keretezve!]

Vasquez, Carl/Weiss, Franz: Buda és Pest Szabad Királyi Városainak tájleirása [Páratlan reformkori térképészeti díszmű eredeti borítóval! Teljes kiadás keretezve!]

[Bécs], [1837], k. n., 2 t. (az egyik díszcímlap) + 4 térk. (színezett litográfia), ill. Buda és Pest Szabad Királyi Várossainak tájleirása. A térképeket készítette: Carl [Carlo Pino] Vasquez. Illusztrálta: Franz Weiss.A spanyol...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

409. Artikel
Vasquez, Carl/Weiss, Franz: Buda és Pest Szabad Királyi Városainak tájleirása [Páratlan reformkori térképészeti díszmű eredeti borítóval! Teljes kiadás keretezve!]
[Bécs], [1837], k. n., 2 t. (az egyik díszcímlap) + 4 térk. (színezett litográfia), ill.
Buda és Pest Szabad Királyi Várossainak tájleirása. A térképeket készítette: Carl [Carlo Pino] Vasquez. Illusztrálta: Franz Weiss.
A spanyol származású Carl Vasquez a reformkori Budáról és Pestről készült, művészi kivitelű városképekkel illusztrált térképészeti díszműve. Teljes!
A tétel összesen 7 különálló, keretezett és üveggel védett lapból áll (2 színezetlen, litografált tábla és 4+1 színezett, litografált, illusztrált térképlap + eredeti kiadói borítófedél hátoldalon keretezve. Így összesen 7 tábla). A térképek német nyelvűek, az őket körülvevő színes városképek feliratozása magyar és német nyelvű. Az egyes városrészek a színezéssel is jól elkülöníthetően jelennek meg a térképeken.
A lapok mérete egységesen eredeti méretben vágatlanul: 76x60,5 cm, kerettel együtt: 80x64,7 cm.
A térképek mérete egységesen (az őket keretező városképek nélkül): 52x35,7 cm.
Hiánytalan, üveggel védett táblák és térképlapok egységes kivitelű fakeretben, néhány lapon kisebb foltokkal.

A 2 tábla részletes tartalma:
  • 1. tábla: Színezetlen, litografált tábla német és magyar nyelvű feliratozással („Topographie von Ofen und Pesth / Buda és Pest tájleirása”), kétnyelvű szerzői ajánlással. A képre tekintve két gótikus ablakkeretet látunk, az ablakokon „kitekintve” pedig Pest (bal oldalon) és Buda (jobb oldalon) látképe tárul a szemünk elé. Kétoldalt és alul magyar főnemesi címerek láthatók.

  • 2. tábla: A mű színezetlen, litografált díszcímlapja magyar nyelvű feliratozással és a főrangú támogatóknak szóló ajánlással. A lapot középvonalban koronás magyar címer, a Duna magyarországi szakaszát ábrázoló térképrészlet és egy pesti látkép illusztrálja. Kétoldalt magyar főnemesi címerek, a díszes keretben a vármegyék címerei láthatók. A tábla hátoldalán a kiadvány eredeti, kék színű, magyar és német nyelven feliratozott papírborítója látható.

  • A 4 színezett, litografált, illusztrált térképlap tartalma:
  • 1. térkép: Pest és Buda térképe a városok tágabb környezetével (pl.: Csepel, Rákospalota, Káposztásmegyer). A térképet 22 városkép keretezi, melyeken többek közt az 1837-ben megnyitott Nemzeti Színház, a „Papnevendékház”, a pesti ortodox templom, továbbá kávéházak, vendéglők, ligetek és Pest 1638-iki látképe látható.

  • 2. térkép: Buda térképe Farkasréttől a Dunáig. A térképet 22 városkép keretezi, melyeken többek közt a Királyi Palota, az óbudai zsinagóga, a Rudasfürdő, a Gellért-hegyi „Tsillagvizsgálótorony”, Gül Baba türbéje, és Buda 1490-iki látképe látható.

  • 3. térkép: Terézváros és Lipótváros (Észak-Pest) térképe. A térképet 16 városkép keretezi, melyeken többek közt a Deák téri evangélikus templom, a Pesti Városi Német Színház és környéke, a Pfeffer-féle Dunafürdő (később: Diana Fürdő), a Vármegyeháza és a pesti Duna-part látképe (teherszállító dereglyékkel és gőzhajóval) látható.

  • 4. térkép: Ferencváros, Józsefváros és Terézváros (Dél-Pest) térképe. A térképet 16 városkép keretezi, melyeken többek közt a pesti Városháza, a Nemzeti Múzeum, a Cziráky-palota, a Király utcai Selyemgyár és a régi hajóhidat is ábrázoló Duna-parti látkép látható.

  • Carl Vasquez (1790-1861) spanyol származású mérnök 1837-es térképsorozata egyedülállóan örökíti meg a reformkori Pestet és Budát. A térképészeti szempontból is impozáns díszmunkát – melynek kiindulópontja Sasi Attila térképész kutatásai nyomán az „Umgebung von Ofen und Pesth” címen 1836-ban kiadott, több szelvényből álló térkép volt – Franz Weiss bécsi művész színes litográfiái (városképek, tájképek) teszik még különlegesebbé. Ezek ugyanis még éppen az 1838-as nagy árvíz előtti pillanatokban tárják elénk a két település jellegzetes arculatát, meghatározó köztereit és épületeit, utánozhatatlan hangulatot keltve a mai szemlélőben. Vasqueznek hasonló stílusban több térképe is ismert a korból, amelyek a Habsburg Birodalom további nagyvárosait, így pl. Bécset, Prágát és Triesztet örökítik meg. Fodor Ferenc kartográfus-történész a következőképp fogalmazott a Pestet és Budát bemutató térképsorozat kapcsán:
    „Egészen különleges helyzete van a magyar kartográfiában Carlo Pino Vasquez gyönyörű díszalbumának […]. Vasquez nem magyar, spanyol származású, de Budapesten élt, s művét magyar nyelven adta ki. Ez az első, s mindeddig páratlan kartográfiai díszművünk. […] Metszetei művészi értékűek, leheletfinomságúak, s egész kartográfiánkban talán legszebbek.” (Fodor Ferenc: A magyar térképírás. II. kötet, 257.p.)