Hereditas Antikvárium

Fair Partner ✔
11. Könyvárverés

Róma, 1572.
A Földközi-tenger medencéjének rendkívül ritka, Paolo Forlani által készített rézmetszetű, sérült térképe, amely ábrázolás alapjául – amint azt a kartus is leírja – Diogo Homem portolánja szolgált (feltételezhetően engedélyt adott annak használatára). Először 1569-ben jelent meg Velencében, az első nyomtatott portolántérképként, és szép példája a kéziratos kartográfiai munkák és sokszorosított térképek közötti átmenetnek. Művei nagy részét számos, a Lafreri-iskolához tartozó kiadó is kinyomtatta (többek között Camocio, Bertelli, Zaltieri, Lafreri és Duchetti), legtöbbször – mint tételünk esetében is megfigyelhető – saját impresszummal. Példányunk egy Antonio Lafreri által kiadott, Rómában publikált darab, amelyből a velencei kiadásoknál jóval kevesebb ismert. A portolán térképtípus olyan – kartográfiatörténetileg is jelentős és látványos – hajózási térképeket jelöl, amelyeket a navigálás megkönnyítése érdekében irányvonalakkal, és egyéb, a hajósok számára létfontosságú információkkal láttak el. A loxodrómáknak nevezett egyenesek segítségével egyszerűbb volt a megfelelő irány rögzítése, mert azok megegyeztek a tengerészeti iránytűkön szereplő 32 irányjelzéssel, azonban ezekhez igazodva hosszabb ideig tartott az út. Megfigyelhető az is, hogy a célzott használat miatt a szárazföld topográfiai elemei – a hegy- és vízrajz, valamint a névrajz – nincs megjelenítve, kivételt képeznek ez alól a part menti, kikötővel rendelkező települések, valamint a tájékozódási pontok megnevezései, amelyek azonban a szárazföldi részen lettek feltüntetve, így nem takarták el a nagy pontossággal ábrázolt partvonalat. Szintén e térképeken jelent meg először a vonalas aránymérték (példányunk esetében ezt a hiányzó, jobb alsó sarok tartalmazta) amin a távolságot egy térségenként változó hosszmértékben, migliában tüntették fel. A térképmező ugyan a Földközi-tenger területére fókuszál – így Európán kívül Afrika északi, valamint Ázsia nyugati része is helyet kapott rajta –, azonban az Atlanti-óceán, a Brit szigetek, illetve a Fekete-tenger partvidékét is részletesen ábrázolja. A névrajz az Északi-, és a Balti-tenger felé haladva egyre kevesebb navigációs adatot tartalmaz. A metsző erre a területre helyezte a finoman díszített kartust. Ezen kívül az egyik legszebb XVI. századi ábrázolásnak tartott lapot készítője több – az irányvonalak metszéspontját jelölő – szélrózsával is illusztrálta.
Példányunk mérete: 435 x 745 (437 x 755) mm. A teljes (485 x 745 mm-es) térképmező alsó része (cca 50 mm) hiányzik, illetve további 215 x 65 mm a jobb oldal aljáról, azonban ezek a részek az afrikai kontinens minimális topográfiai információt tartalmazó területeire korlátozódnak. Ettől eltekintve tiszta, éles nyomat néhány kisebb szakadással a széleken. Paszpartuban.
Scarce, damaged, copperplate map of the Mediterranean by Paolo Forlani, which, as the cartouche describes, was based on Diogo Homem’s portolan (presumably, he gave permission to use it). Our copy is an Antonio Lafreri edition, published in Rome, which is much rarer than the Venetians. The portolan map type refers to navigational maps that are important and spectacular in terms of cartographic history, and which have been provided with directions and other vital information for sailors to facilitate navigation. It can also be observed that, due to the targeted use, the topographical elements of the land, as well as the nomenclature, are not displayed with the exception of coastal settlements, harbours and the names of some landmarks. It was also on these maps that the scale bar appeared for the first time (in the case of our copy, this was contained in the missing lower right corner). Although the map field focuses on the area of the Mediterranean – thus, in addition to Europe, the northern part of Africa and the western part of Asia are also included – it also depicts the highly detailed coastline of the Atlantic Ocean, the British Isles, and the Black Sea. The engraver illustrated the sheet – which is considered one of the most beautiful 16th-century representations – with a delicately decorated cartouche and several compass roses marking the intersection of the direction lines.
Bifolco – Ronca: Tav 236 (1. állapot)., Imago Mundi III (Tooley – Maps in Italian Atlases…): 35.